Jószolgálati Otthon Közalapítvány

Intézményünk filozófiája

Ha egy gazdagabb, sokszínű kultúra kialakítására törekszünk, el kell fogadnunk az emberi lehetőségek teljes skáláját, és kialakítanunk egy kevésbé önkényes társadalmi „szövetet”, melyben a legváltozatosabb emberi képességek is megtalálják helyüket.

– Margaret Mead

Napjaink piaci dinamikája folyamatos alkalmazkodást igényel, megújulási lépések sorozatát diktálja. A népesség élethelyzetét tekintve ennek következményei: az aktív korúak foglalkozási mobilitása, munkakényszer, az idős emberek magárahagyatottsága, a családbeli forrásokból való kiszorultság, intézményes segítség igénye.
Hogyan képes egy szociálpolitikai rendszer ennek eleget tenni, ezt kompenzálni?
Ha rugalmas, ha kreatív és messzemenően alkalmazkodókész.

Ma a szociálpolitika a gazdasággal foglalkozó szakembereink jótékonysági politikának nevezik. A jóléti intézkedésekre nem érvényesítik gazdasági hatékonysági mutatóikat, melyek segítségével e rendszer is piacképessé tehető.
Hiányzik az értékrend, egy jövőkép, melynek segítségével mindenki számára világossá válik, hogy milyen irányba fejlődhet a rendszer, hogyan lehet versenyelőnyöket teremteni.
A szociálpolitika célkitűzése behatárolt, e szemlélethez igazított: minőségi standardok felállítása, környezethez igazított stratégia kidolgozása, a vegyes ellátó modell adaptálása a fejlett országok működő rendszereiből. A gazdasági helyzet értékelésének függvényében kétségtelen, hogy a forrásbővítésnek nincsenek meg a gazdasági lehetőségei, így csak az egymás közötti vagy egy-egy rendszeren belüli struktúra átalakításán, korszerűsítésén keresztül érhetünk el részeredményeket.

A komplex szolgáltatások biztosítása érdekében igen nagy hangsúly helyeződik a jövőben a szervezeti integrációra, akár egy intézmény több célú feladatvállalására is. Ma már az ellátottak igényei, szükségletei olyan mértékben differenciálódtak, hogy azok sokszínűségére nem lehet minden helyen külön-külön intézményi formát működtetni és nem is célszerű a különböző élethelyzetű, de azonos segítséget igénylő, vagy egy személy részéről az egész életpályája során gyakran változó élethelyzetekhez mindig más intézmény részéről segítséget ajánlani. Az ellátások komplexitása így nem csak egy infrastruktúrán belül különböző szolgáltatások biztosítását jelenti, hanem egy adott gondozási folyamatban is a több irányú, hatékonyabb segítségnyújtást.
A sérültek ellátását életkori különbözőségük, sérülésspecifikációik miatt célszerű összehangolt, rugalmas rendszerben végezni, hogy az ellátandó feladatoknak legjobban megfelelő, sajátosan kiépített hálózatában optimálisabban lehessen speciális igényeiket kielégíteni.

Az értelmi akadályozottság nem kizárólag az egyén fejlődési lehetőségeinek károsodás alapján bekövetkező korlátozottságából adódik, hanem a mindenkori életfeltételekkel történő kölcsönhatásban értendő.

Ezért a sérült ember számára biztosítani kell alapvető szükségleteit: biológiai, fiziológiai szükségleteit, biztonság, védelem, állandóság és bizalom szükségleteit, szociális szükségleteket az együttélésre, valahova tartozásra és kapcsolatokra, az én-szükségleteket (személyes elfogadás, elismerés, ösztönzés, esztétika, önmegvalósítás és elsajátítás szükségességét).

A fejlődés mindig az egyén és a környezet aktív kölcsönhatásaiból származik a mindenkori érettség és tapasztalattól függő szervezeti struktúrák alapján.

Szakmai programunk célja, hogy a szervezetünk alkotórészeit hatékonyan alakítsuk, rendszeres elemzéssel új munkaszervezési módszerekkel, költséghatékony működtetéssel szolgáljuk Dunaújváros fogyatékos ellátását.